Mekkora az AI Act-bírság valójában?
A milliárdos számokat sok helyen úgy idézik, mintha bármelyik cégre kiszabhatók lennének. A felső plafon tényleg 13,3 milliárd forint — de egy magyar KKV-nál nem ez a reális kitettség, és ezt maga az mondja ki.
A szám, amivel dobálóznak
A magyar bírságplafonokat a 4. § (1) bekezdése állapítja meg. A rendeletet 2025. október 31-én hirdették ki (Magyar Közlöny 2025/127.), és 2025. december 2. óta hatályos. Az összegek a rendeletben forintban szerepelnek — nem euróból átváltott becslések.
AI Act 99. cikk (3)
Tiltott MI-gyakorlat
13,3 milliárd Ft
13 300 000 000 Ft
AI Act 99. cikk (4)
Egyéb kötelezettségek — ide tartozik az átláthatóság is
5,7 milliárd Ft
5 700 000 000 Ft
AI Act 99. cikk (5)
Félrevezető tájékoztatás a hatóságnak
2,85 milliárd Ft
2 850 000 000 Ft
AI Act 100. cikk (2)
Uniós intézményekre vonatkozó rendelkezések
570 millió Ft
570 000 000 Ft
AI Act 100. cikk (3)
Uniós intézményekre vonatkozó rendelkezések
285 millió Ft
285 000 000 Ft
Uniós szinten ugyanezek a plafonok a tiltott 35 millió euró vagy a világpiaci éves árbevétel 7%-a, az szerinti átláthatósági kötelezettség megsértésére 15 millió euró vagy az árbevétel 3%-a — mindkettőnél a magasabbik. A bírságot a rendelet szerint 30 napon belül kell megfizetni.
Miért nem ez a te számod
Az AI Act
Kis- és középvállalkozásoknál — beleértve az induló vállalkozásokat is — a bírság a százalékos és a fix összegű plafon közül az alacsonyabbig terjedhet. Vagyis egy magyar KKV-nál a reális kitettség az árbevétel százaléka, nem a milliárdos fixum. Ez nem kivétel, amit kérni kell: maga a rendelet írja elő.
A plafon nem a büntetés
A számok felső határok, nem tételes díjszabás. A hatóság a jogsértés súlyát, a cég méretét, az együttműködést és a dokumentált erőfeszítést is mérlegeli.
A valódi teher az eljárás
Egy KKV-nál nem a milliárdos bírság a reális kockázat, hanem maga az eljárás: az ellenőrzés, a hiánypótlás, az ezzel járó munka és az ügyfelek előtti magyarázkodás.
Négy dolog, amit sok helyen rosszul írnak
Ezek nem elméleti hibák: mind a négy ott van magyar nyelvű cikkekben és szolgáltatói oldalakon.
„A bírság 35 millió euró, vagyis kábé 12,5 milliárd forint."
A forintos összegeket nem kell átváltani: a magyar kormányrendelet szó szerint forintban állapítja meg őket, és a felső plafon 13,3 milliárd Ft. A 35 millió eurós uniós keret ráadásul a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozik — nem arra, ha egy cég elfelejti kiírni, hogy chatbottal beszélsz. A kézzel átváltott, kerekített „milliárdos" számok jellemzően innen származnak.
„Az NMHH (vagy a NAV) szabja ki a bírságot."
Egyik sem. Az MI piacfelügyeleti hatóság a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter, ami MI-ügyekben 2026. szeptember 1. óta a tudományos és technológiai miniszter; a ténylegesen működő szerv az MI Piacfelügyeleti Hatóság a Tudományos és Technológiai Minisztériumban. Több magyar szolgáltatói oldalon máig az NMHH szerepel — az téves.
„2026. augusztus 2-tól bírságolhat a magyar hatóság."
A bírságolás jogalapja 2025. december óta él (2025. évi LXXV. törvény + 344/2025. Korm. rendelet). Augusztus 2-án az AI Act uniós szintű végrehajtása indult el, és ekkortól alkalmazandók az átláthatósági szabályok. A jogkör tehát régebbi, mint ahogy sok cikk írja.
„A magas kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályok már élnek."
Nem. A Digital Omnibus on AI kitolta őket: az önállóan használt magas kockázatú rendszerekre 2027. december 2-ig, a termékbe ágyazottakra 2028. augusztus 2-ig. Ettől függetlenül az átláthatósági kötelezettség és az MI-jártasság támogatása már ma is él.
Volt-e már precedens? Utánanéztünk
A rövid válasz: AI Act alapján kiszabott bírságról 2026. szeptember 18-ig nincs nyilvános, forrással igazolható eset — sem itthon, sem az Unióban. MI-használat miatt viszont adatvédelmi alapon már évekkel ezelőtt is született bírság, és ezek a döntések sokat elárulnak arról, min bukik el egy cég.
Unió: nyilvános AI Act-bírság eddig nincs
A végrehajtási jogkörök 2026. augusztus 2-án indultak el: ettől a naptól lép fel az és lépnek fel a nemzeti hatóságok. A Bizottság végrehajtásról szóló oldala egyetlen kiszabott bírságot sem közöl. Ez nem azt jelenti, hogy semmilyen eljárás nem indult — csak azt, hogy nyilvános, hitelt érdemlő döntésről nem tudunk.
Amit érdemes tudni: angol nyelvű oldalakon több cikk is konkrét összegű „első AI Act-bírságokról" ír (47, illetve 85 millió euró, cégnév nélkül). Ezeknek nincs elsődleges forrásuk, egymásnak is ellentmondanak, és az egyik állítólagos dátum hónapokkal megelőzi a végrehajtási jogkör indulását. Mi ilyen számot nem idézünk.
Magyarország: 250 millió forint — de nem az AI Act alapján
A NAIH 2022-ben 250 millió forint bírságot szabott ki egy magyar bankra, amely az ügyfélszolgálati hangfelvételeket MI-alapú szoftverrel elemeztette: a hívó érzelmi állapotából következtetett arra, kit kell visszahívni, és a munkatársak teljesítményének értékeléséhez is használta. A hatóság a tájékoztatás hiányát, az érdekmérlegelési teszt és a hatásvizsgálat hiányosságát kifogásolta, és megtiltotta az érzelemelemzést. A döntés akkor a NAIH addigi legnagyobb bírsága volt; a bank nevét nem hozták nyilvánosságra.
Ez GDPR-döntés, évekkel az AI Act alkalmazandósága előtt. A tanulság viszont pontosan az, amit az AI Act is kér: nem a technológia volt tilos, hanem az hiányzott, hogy a cég átlátható legyen, végiggondolja és dokumentálja, mit miért csinál.
Külföld: 15 millió euró az OpenAI-nak Olaszországban
Az olasz adatvédelmi hatóság (Garante) 2024 decemberében 15 millió eurós bírságot szabott ki az OpenAI-ra: a ChatGPT tanítása megfelelő jogalap megjelölése nélkül folyt, egy 2023 márciusi adatvédelmi incidens bejelentése elmaradt, és hiányzott a 13 év alattiak életkor-ellenőrzése. A hatóság ezen felül hat hónapos nyilvános tájékoztató kampányra is kötelezte a céget. Az OpenAI fellebbezést jelentett be; a fellebbezés kimeneteléről nincs ellenőrzött forrásunk.
A mintázat: a két ismert ügyben egyik céget sem azért büntették, mert MI-t használt, hanem azért, mert nem tudta megmutatni, hogy végiggondolta a használatát. Az AI Act ugyanezt a logikát viszi tovább — ezért a védekezés is ugyanaz: , leltár, szabályzat és dokumentált döntések.
A kérdés nem a bírság mérete.
Hanem hogy egy ellenőrzésnél elő tudod-e venni, mit használtok, ki mit tud róla, és mikor döntöttetek így. A SzabályosAI pontosan ezt állítja elő — jogászkodás nélkül.
Az oldal a 2026. szeptember 18-i állapotot tükrözi. Minden állítás forrása a SzabályosAI ellenőrzött jogi ténylapja, azon belül: 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet 4. § (1), 2025. évi LXXV. törvény, AI Act 99. cikk, valamint az Európai Bizottság végrehajtásról szóló tájékoztatója. A jogszabályok változnak — a Digital Omnibus 2026 nyarán több határidőt átírt —, ezért az itteni számokat is érdemes időnként újra ellenőrizni. Az idővonalon az egész folyamat egyben látszik.
Forrásaink ehhez az oldalhoz:
- 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet (Nemzeti Jogszabálytár)
- AI Act 99. cikk — bírságok (Európai Bizottság, AI Act Service Desk)
- Az AI Act végrehajtási kerete (Európai Bizottság)
- A NAIH 250 millió forintos bírsága hangelemzés miatt (Telex, 2022)
- A Garante 15 millió eurós bírsága az OpenAI-ra (The National Law Review, 2024)